A menyasszony, aki nem hagyta, hogy a betegség – vagy az árak – döntsenek a nagy napjáról

Aurélia Bourdieu-Lescureux krónikus betegséggel és hosszú ideje fennálló anyagi korlátokkal élve megtanulta gondosan beosztani minden euróját. Amikor eljött az esküvője napja, nem volt hajlandó lemondani a szépségről vagy a méltóságról – és praktikus megoldást talált a Temu segítségével.

Aurélia Bourdieu-Lescureux mindent beoszt – a pénzét, az energiáját, a fájdalmát. Decemberben egy újabb tétel került a listára: az esküvője.

A 40 éves nő Hourtinban él, egy kis francia faluban az Atlanti-óceán partján. Ehlers-Danlos-szindrómában szenved, amelyet krónikus fájdalom, súlyos fáradtság és folyamatosan jelentkező egészségügyi kiadások jellemeznek. Mivel hagyományos munkát nem tud végezni, megtanulta szigorúan megtervezett költségvetésből élni.

Amikor decemberben úgy döntött, hogy összeházasodik, ez a valóság minden döntésére hatással volt. Minden kiadást gondosan meg kellett terveznie, de Aurélia elhatározta, hogy nem hagyja, hogy az anyagi korlátok határozzák meg ezt a napot.

Ahelyett, hogy hagyományos menyasszonyi üzletekhez fordult volna, az interneten keresett megoldást, és végül a Temu platformján talált rá.

A platformon Aurélia a teljes esküvői öltözékét beszerezte – egy 75 eurós ruhát, egy 20 eurós fehér műszőrme kabátot és egy 5 eurós menyasszonyi csokrot –, így az egész körülbelül 100 euróba került anélkül, hogy le kellett volna mondania a kényelemről vagy a minőségről.

„A Temun választott ruha nem kompromisszum volt, hanem okos döntés” – mondta. „Azoknak az embereknek, akik gyakran kénytelenek lemondani élményekről betegség vagy anyagi nehézségek miatt, egy ilyen választási lehetőség hihetetlenül sok erőt ad.”

Aurélia feldíszített járósegédeszközével az esküvője napján. Fotó: Sandji Photos.

Az esküvője napján Aurélia a járósegédeszközt választotta a kerekesszék helyett – nem azért, hogy tagadja fogyatékosságát, hanem azért, hogy a saját feltételei szerint haladhasson előre. Hosszú, fehér ruhában támaszkodott rá, miközben az oltár felé sétált, majd néhány utolsó lépés erejéig elengedte, hogy férjéhez léphessen. A fájdalom vele volt, de nem hagyta, hogy meghatározza, mit jelent számára ez a nap.

„A Temu nélkül mindez nem lett volna lehetséges” – mondta Aurélia. „Az én helyzetemben egyszerűen nem engedhettem volna meg magamnak.”

A ceremóniához szükséges darabokon kívül Aurélia egy pár sportcipőt és leggingset is vásárolt az online piactéren, hogy a ruha alatt melegen tartsa magát, valamint virágokat a járósegédeszköze díszítéséhez.

Ma Aurélia továbbra is tudatosan építi az életét. Létrehozta a Je Te Vois egyesületet, amely a láthatatlan fogyatékosságokra hívja fel a figyelmet, tartalmakat készít a kitartásról és a kedvességről, valamint kisebb közösségi projekteket vállal. Emellett ír, rajzol és kézzel készített alkotásokat hoz létre.

„Számomra az erő nem azt jelenti, hogy meggyógyulunk, hanem azt, hogy a fájdalom ellenére is tovább élünk, szeretünk és álmodunk” – mondta. „Még az élet korlátai mellett is mindenki megérdemli a boldogságot; a méltóság, a szépség és az öröm nem a pénzből fakadnak, hanem az önazonosságból és a döntéseinkből.”